(Helyi Értéktár)
Az 1848-as év szeptembere a szabadságharc mozgalmas hónapjai közé tartozott. Az uralkodói kör szószegése, Batthyány Lajos miniszterelnök lemondása, a szerb és a horvát katonai támadás megindulása nehezítette meg a törvényességre szigorúan ügyelő magyar képviselőház és kormány helyzetét. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként azért érkezett Ceglédre 1848. szeptember 24-én, hogy a válságos helyzetben személyes megjelenésével adja értésére az embereknek: a jogos önvédelem feljogosítja őket a honvédelem megszervezésére.
Kossuth és kísérete - köztük Jókai Mór, Egressy Gábor, Csernátony Lajos - délután 4 órakor érkezett vonattal Ceglédre és az akkori piactérre vonult. Itt mondta el híres beszédét az egybegyűlt tömeg előtt. Személyes megjelenése nagyot lendített a hónapok óta tartó, nehézkesen szerveződő toborzás ügyén. Az a rövid idő (talán két óra), amit Kossuth Lajos a városban töltött, nemzedékekre szóló élményt jelentett a ceglédiek számára, sőt az ország valamennyi lakosának életét hosszabb-rövidebb időre meghatározta. Ezen a napon kezdődött el a magyar szabadságharc új korszaka, mert Kossuth érvelése szerint a törvények meg az igazság alapján Magyarország népe számolhatott a győzelemmel.
Kossuth beszédének hatására elsőként Ceglédről indultak el az általa toborzott népfelkelők, akiket néhány nap múlva követtek a nagykőrösiek, a kecskemétiek, az abonyiak és a szolnokiak. Ők mindannyian hozzájárultak a szabadságharc első magyarországi csatájának győzelméhez.
Kossuth Lajos ceglédi beszéde az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik jelképe, a jogos önvédelem, az önkéntesség, a szabadság, a törvényesség megtestesítője. Bár hiteles szövege nem maradt meg, számtalan változatát őrizte meg a népi emlékezet; hasonlóan az azokban a napokban keletkezett Kossuth-nótához. A beszéd emlékezetét őrzi városunkban a Kossuth-szobor (Horvay János, 1902), a Kossuth téri emléktábla (1931), a Pesti út 6. számú ház falán elhelyezett emléktábla (2002). Ugyancsak e nap tiszteletére rendezik meg Cegléden évtizedek óta a "Kossuth-toborzó" elnevezésű városi fesztivált.
Kossuth Lajos ceglédi beszéde a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának legfontosabb forrása.