REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM

(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)

ref1A Ceglédi Református Nagytemplom, előtte a Kossuth-szoborral

A ceglédi Református Nagytemplom története a kistemplom leégésével kezdődött. 1834. május 24-én gyújtogatás áldozata lett a templom, az iskola, a lelkészlakás és még 124 ceglédi lakóház melléképületeivel együtt.

1835 tavaszán érkezett a városba Hild József, korának legzseniálisabb építésze, aki elvállalta az új templom tervezését. Nánási Szabó Károly a nagytemplom alapkövének letétele alkalmával 1836-ban egy rövid összefoglalást helyezett el az alapkőben, mely a ceglédi református egyház régi és akkori történetét tartalmazta.

1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ernő tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban készült el az új kupola.

A templom teljes magassága 60 m, a tornyoké 48 m. Az épület hossza 44 m, a belső magassága 33 m. A falak vastagsága 2 m. Az alapok 4-5 m mélységben vannak. Az építkezéshez mintegy félmillió darab téglát használtak.

A keleti toronyban az 1924-ben készített nagy harang van, a nyugati toronyban 3 kisebb haref2rang. A falfelület kívül kváderes és rusztikázott. Valamikor sárga színűre volt festve, most pasztellszínek váltják egymást.

Az előtérben Hild József, a templom tervezőjének és Szegedi Kiss István reformátornak az emléktáblája fogadja a látogatókat.

Az ülőhelyek száma 2400 és ugyanennyi állóhely is található benne. A padok egyszerű, sima tölgyfapadok.

A hátsó bejárati ajtó fölött található az új digitális, elektromos orgona. A hagyományos sípos orgona az 1936-os tűzvészben megsérült, nem lehet használni. Az Úrasztalát Piros Lajos ceglédi asztalosmester készítette a századfordulón.

A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet az oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetőleg Rőder Miklós pesti mester munkája.

A templom 1952 óta műemlék.