Kossuth-szobor

(Helyi Értéktár)

kossuthKossuth Lajos alföldi toborzókörútja során 1848. szeptember 24-én járt Cegléden. Azóta a ceglédiek mindig szeretettel és rajongással gondoltak Kossuth Lajosra. 1861-ben a város első díszpolgárává választotta. 1877-ben száztagú ceglédi küldöttség indult Torinóba, a szám-űzetésben élő politikushoz, hogy országgyűlési képviselőjüknek válasszák.

1894-ben, halálának hírére rendkívüli képviselőtestületi ülést hívtak össze, melyen Gubody Ferenc már ekkor felvetette, hogy "Kossuth városa" méltó emléket állítson Kossuth Lajos tiszteletére. Javaslatot tett egy közadakozásból létesítendő szobor megalkotására, melyre nemcsak jelentős összeget adott a város, hanem gyűjtést is szerveztek.

1901-ben hirdették meg a szoborpályázatot, melyben segédkezett Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia, Cegléd országgyűlési képviselője, aki tagja volt a bíráló bizottságnak is. A huszonkét beérkezett pályaműből végül Horvay János szobrászművész tervét fogadták el. A szobor 1902-re készült el, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára.

kossuth2A művész a ceglédi piacon beszédet mondott Kossuthot örökítette meg úgy, ahogy az emberek emlékeiben, képzeletében, vágyaiban megőrződött 1848 óta. A szobor két mellékalakja szintén a toborzó út napjait idézi fel: a harctérre induló fiú és apja búcsúját.

A 2,70 m magas bronzalak 2,50 m magas talapzaton áll, két mellékalakja közül a nagyobbik 2,10 m magas. A szobor és a mellékalakok szeptember 14-én érkeztek meg Ceglédre. A szobor legszebb része a fej, mely az 1852-ben készült dagerrotípián látható Kossuth vonásait tükrözi. Megalkotásában Kossuth Ferenc is segített a művésznek.

Az ünnepélyes leleplezést az országos rendezvényekhez kapcsolódva szeptember 18-ra időzítették. Sok ezer ember tolongott az akkori Árpád téren, a Református templom is ünnepi díszbe öltözött.

Mikor az Amerikában élő magyarok elhatározták, hogy emléket állítanak Kossuthnak, ezt a szobrot választották mintául. A New Yorkban - addig soha nem látott magyar ünnepség keretében - 1928. március 15-én felavatott Kossuth-szobor szintén Horvay János alkotása.  Magyarországról 488 fős szervezett csoport indult New Yorkba két hajóval. A zarándokok között ceglédiek is voltak.

A két szobor, bár sok tekintetben hasonlít egymáshoz, azért mégis két külön alkotás, mert Horvay néhány szembetűnő kossuth23változtatást hajtott végre a főalakon. Azóta a legtöbb ceglédi megtanulta: New Yorkban félcipőt és pantallót, Cegléden csizmát és csizmanadrágot visel Kossuth Lajos.

Maga Kossuth nevezte a várost "az én Czeglédemnek". A személyét körülvevő tisztelet, szeretet, mely a ceglédi toborzó beszéddel kezdődött, a turini százas küldöttség útjával fokozódott, az idők során valóságos kultusszá alakult. Ennek a rajongásnak kiemelkedő pillanata volt a Kossuth-szobor felavatása.

Máig igazak Kossuth Ferenc meleg hangú sorai:

"Ott leszek czeglédi testvéreim közt, a nagy ünnepen, midőn a gyönyörű szobrot leleplezi az a város, mely magát Kossuth Lajos városának szerette nevezni; és tényleg az ő városa most is, az ő elveinek városa, de nemcsak városa, hanem erős vára! …ha majd a gyönyörű szobor előtt megállnak hosszú évek múlva Czegléd polgárai, tudni fogják ők mindég, hogy ki volt Kossuth Lajos….

Kossuth Lajos Czeglédet melegen szerette; itt lesz most alakja köztünk örökre; szívünkhöz fog szólni mindig a néma szobor!"