(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)
A Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) tevékenységéhez, utóéletéhez és nevéhez kötődő magyarországi Kossuth-kultusznak különleges, semmihez sem hasonlítható fejezete alakult ki Cegléden.
A hagyomány megszületése 1848. szeptember 24-éhez, Kossuth ceglédi toborzóbeszédjének napjához kötődik, folytatódott 1867. évi ceglédi díszpolgárrá választásával, a vele levelező ceglédi híveivel, az őt 1877. január 24-én személyesen meglátogató ceglédi 100-as küldöttséggel és az útról szóló évenkénti megemlékezésekkel. Kiegészült mindez a Kossuth-szobor 1902-es felállításával, a Kossuth Múzeum 1917-es megalapításával, a Kossuth-emléktáblák, emlékhelyek folyamatos felavatásával, intézmények, közösségek, közterületek "Kossuth" névre keresztelésével. Két róla elnevezett köztér, a nevét viselő gimnázium, szálloda és cserkészcsapat, valamint a fia (Kossuth Ferenc), a húga (Kossuth Zsuzsánna) nevét viselő utca található a városban.
Kossuth Lajos emlékét a ceglédi 100-as küldöttség 1877 óta szervezetten is ápolja, amely - néhány évtized kényszerű szünet után - 1973-tól Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör néven folytatja elődei tevékenységét.
A ceglédi közéletet meghatározó emléknapok közül öt (január 24-e, március 15-e, március 20-a, szeptember 24-e, augusztus 25-e) kapcsolódik Kossuth Lajoshoz., az 1990-es évektől pedig "Kossuth-toborzónak" nevezik a legnagyobb ceglédi fesztivált.
Kossuth Lajosról eddigi tizenöt ceglédi kiadású könyv, valamint képeslapok, plakátok, emléktárgyak, jelvények, jelentek meg. Külön színfoltot jelentenek a vele kapcsolatos családi történetek.
Cegléd ajándékaként áll egy köztéri Kossuth-szobor Torinóban, a New York-i Kossuth-szobor pedig a ceglédi másolataként került az amerikai nagyvárosba
Az országban itt jelent meg a legtöbb Kossuthról szóló kiadvány és 1923 óta életét bemutató állandó kiállítás Cegléden. . A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya minden korban büszkén vállalható, tiszteletet ébresztő, páratlanul gazdag, közösségteremtő hagyományt jelent a városban; közös, a különböző vélemények és érdekek egyeztetésére szolgáló fórumot és az összetartozás élményét.
A Kossuth-Kultusz ceglédi hagyománya 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.