Ajánlók

A Kossuth-díjas Kárpáti Aurél színikritikus-író novellái és versei közül azokat gyűjtötték össze e kötetben, amelyek legszemélyesebb emlékeit idézik, visszapillantást a megtett életút kezdetére, a gyermek- és ifjúkorra, a ceglédi évekre.

Az írások mindegyikét az érzelmekben és tapasztalatokban gazdag bölcs nyugalma s a művészi cizelláltsággal elragadó lírai hangvétel jellemzi. Kárpáti novellái sem elsősorban az eseményeket, inkább az azokhoz fűződő gondolatokat és hangulatokat tükrözik. A mindennél kedvesebb szülőváros, a szülői ház, a szülők és hozzátartozók, rég látott és bejárt tájak elevenednek meg ezeknek a visszaemlékezéseknek a tükrében. Minden sora a megtett útra s az élet értelmének felismerésére utal.

Forrás: Magvető, 1963, fülszöveg

A kötet az irodalomtörténész két évtizednyi írásait tartalmazza, ffőszereplője Madách Imre. Ha egyszer valaki Nógrád megyében született és a salgótarjáni Madách gimnáziumba járt, talán nem is véletlen, hogy mindez így történt. A szülőföld és az iskola - ez a két meghatározó eleme a Szerző életének. Az egyik nem enged, a másik felemel.
Kiállításnyitók, kötetbemutatók, kortársak életrajzi kutatása, a kultusz jelenségei és az azokban való aktív részvétel, színházi bemutató ismertetése, bibliográfiai
munka, színpadi keret játék írása, évforduló-szervezés, emlékbeszédek Csesztvén és Sztregován, Madách-ünnep Balassagyarmaton. Mindig és mindenhol Madách.

Forrás: Mikszáth Kálmán Társaság, 2006, fülszöveg

A ​két világháború között uralomra került ellenforradalmi rendszer a magyar polgári kultúra felbomlásának utolsó szakaszát jelentette. A színház világában is uralomra jutott a korlátlan profit hajszolás. A színpadokon giccses, szirupos polgári színművek, a társadalom valóságos problémáit megkerülő áldrámák jutottak uralomra. A nagy klasszikusok műveit pedig a rendszer kitenyésztette dramaturgia valóságos tartalmukat meghamisítva mutatta be.

Napjaink embere váratlanul, felkészületlenül kerül szembe a halál kihívásával. Vannak, akiket előrehaladott koruk késztet a szembenézésre. Vannak, akik életük valamely tragikus fordulatában kerülnek szembe a halállal. Mások végzetes betegségben szenvednek, s előre tudva sorsuk megváltoztathatatlanságát, maguk készülnek fel annak elfogadására.

A halál tudata, megértése ahhoz szükséges, hogy az örök, a végtelen váljék bennünk tudatossá. A halál az emberi méltóságot kölcsönzi nekünk s a legmagasztosabbat: a szabadságot. E szerint a múlandóság tudata azáltal nemesít, hogy létünk minden pillanatát minél intenzívebben éljük át.

Forrás: Magvető, 1981, fülszöveg

A rítus kollektív viselkedési program az életút fordulópontjaira – születés, esküvő, halál s ezek részeként a veszteség, a krízisek elviselésére, áthidalására. A gyászrítusoknál a cél a továbbélőket ért veszteség lehető legrugalmasabb feldolgozása: a test eltávolítása az élők közül, ugyanakkor gondoskodás a testről, gondoskodás a lélekről – és gondoskodás a gyászolókról. A halál megváltoztathatatlan és elkerülhetetlen, de viszonyunk a halálhoz nem az, és ez többek között azért fontos, mert viszonyulásunk a halálhoz szabja meg az életünket is. A halál felfogása és elfogadása befolyásolja az életünk módját, az elintézetlen problémák, az elért és el nem ért eredmények teszik könnyűvé vagy nehézzé a megválást az élettől. Olyan összefüggéssel állunk szemben, amely meghatározó egész életünkre.

Forrás: Jelenkor, 2005, fülszöveg

Sükösd Mihály személyes emlékeiből, esszéisztikus történelemfilozófiai elmélkedésekből, szociológiai esettanulmányoknak beillő montázsokból építette fel ezt a regényét. Egy nap történetébe és négy különböző helyszínbe sűríti bele tárgyát: a vezető értelmiségi réteg, a hajdani fényes szellő szárnyán erőre kapott nemzedék három évtizedes kollektív emlékezetét. Az univerzummá táguló egyszemélyes világ önvizsgáló rajzán át bepillanthatunk e nemzedék mára már történelemmé szelídült harcaiba, válságaiba, sikereibe és kudarcaiba, talajvesztettségébe és magára találásába, cselekvésképtelenségébe és tenni akarásába.

Forrás: Magvető, 1986, fülszöveg

A kötet, valamint az ezek alapjául szolgáló, Szabadság tér '56 című televíziós műsorsorozat közös múltunk, a huszadik századi magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének kíméletlenül őszinte feltárását tűzte zászlajára. S egyben tisztelgés az ismert és az ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete lőtt, akik az évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel elveiket, s akik mindannyiunknak példát mutattak.

Forrás: Magánkiadás, 2019, fülszöveg

„Jójárt György munkájának sok-sok erénye közül kiemelendő, hogy családi érintettsége ellenére az összegyűjtött források értő, elfogultságtól mentes „kezelője” maradt.
Jójárt György újabb kötetére is érvényes a megállapítás: vannak olyan munkák, amelyek hiányára csak akkor döbbenünk rá, amikor végre kézbe vehetjük azokat. A Szerző e munkája segítségével – eddig ilyen mélységben nem tanulmányozhatóan – szinte napról-napra, percről-percre követhetően ismerhetjük meg Cegléd 1956-os krónikáját.”

/Dr. Horváth Miklós, hadtörténész/

Forrás: 1956 – A Forradalom Cegléden / Ceglédi Panoráma (https://cegledipanorama.hu/2018-09-28/1956-a-forradalom-cegleden/)

Hogyan lesz egy 17 éves gyárimunkás fiúból néhány nap leforgása alatt forradalmár? Mi történt Erdélyben ’56-ban? Mikor eszmél rá a hatéves kislány, hogy a nagyapja Magyarország legfontosabb embere? Hogyan él tovább az, akinek a menyasszonya örökre elhagyta az országot? Hogyan válik a távoli kultúrából érkező idegen október 23. szellemiségét átérző emberré?

Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszol többek között Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és sokan mások. A különös, szívszorító vagy kalandos emlékekből megismerhetjük az ezerarcú forradalom néhány emberi mozzanatát.

Forrás: Figyelem K., 2016, fülszöveg

"Ezen a lemezen Örkény István nem csak szabadon beszél az őt foglalkoztató kérdésekről; írásaiból is felolvas. S ezek az általa felolvasott egypercesek ettől mintha új dimenziót kapnának: egy olyan belső lüktetést is, amit talán csak halványan éreztünk eddig bennük, mint valami sejtelmet, amely most egyszerre megtestesül előttünk."

/Somlyó György/

Forrás: Hungaroton, 1984, fülszöveg

A kitűnõ irodalomtörténész könyve pályakép a modern magyar irodalom egyik legkedveltebb, máig legolvasottabb alkotójáról. Örkény életén keresztül ugyanakkor bekukkanthatunk a huszadik századi irodalom világába, s a háttérben megelevenednek a kor forgatagos eseményei.

Forrás: Palatinus, 2008, fülszöveg

A színes, gazdagon illusztrált, negyedévente megjelenő Irodalmi Magazin minden száma egy-egy klasszikus szerzőt (pl. Arany János, Jókai Mór), irodalmi irányzatot, jelenséget vagy témakört (pl. Boszorkányság; A Gulag árnyékában) mutat be. Legfőbb célja, hogy az irodalomtörténeti tényeket és érdekességeket hitelesen, szakértők közreműködésével, de közérthetően tárgyalja. Az irodalomtörténet mellett más tudományterületek (pszichológia, pedagógia, néprajz, zene, film, színház) szakértőitől is közöl cikkeket irodalmi témáinak minél alaposabb körüljárásához.

Legfrissebb száma az iskola és az irodalom kapcsolódásait mutatja be tanulmányokon, műelemzéseken, szakmai interjúkon és személyes visszaemlékezéseken keresztül. A megközelítések irányai: az iskola ábrázolása a klasszikus és kevésbé ismert művekben, a tanár írók pályája, az íróiskolák múltja és jelene, valamint az irodalomoktatás kihívásai.